A mai nap folyamán találkoztam egy közeli barátommal, aki megosztotta velem egy facebook-on kapott képét.

Neki is, és nekem is nagyon tetszett, így arra gondoltam, hogy ma ezt osztom meg Önökkel, hátha megérthetjük, miért is szeretnek a kisgyerekek macival, kisautóval, vagy anyagdarabbal (aminek különböző neveket adnak) aludni.

Talán sokkal nagyobb jelentőségű a számukra, mint azt gondolnánk.

Olyat is hallok néha, hogy elveszik a gyerektől, mert már túl nagy, vagy nem viheti magával bizonyos helyekre.

Ez sokkoló lehet a gyerekek számára, hiszen a maci az éjszaka folyamán akár hőssé is válhat! Vagy megnyugtatja őket az elnyűtt pelenkadarab.

A maci (vagy kiscica, kutyus, pelenka, stb.) az éjszaka folyamán valóban megmentheti gyermekük életét.

Az álmokban, és a képzeletben is megjelennek olyan lények, szörnyek, amelyek megijesztik a gyerekeket.

Nem arra gondolok, mikor egy előző nap látott “mese” negatív szereplője elevenedik fel, hanem a minden gyerekben benne levő félelemről.

Még középiskolás koromban olvastam először -már gyerekpszichológusnak készülve- a Varázsos évek (Selma H. Fraiberg, Park Kiadó, 1995.) című könyvben, hogy a gyermekek álmában megjelennek boszorkányok, sárkányok, szörnyek, legyőzendő félelmetes lények.

Ezen nem lehet változtatni azzal sem, hogy nem hallgatnak mesét, vagy legalábbis a félelmetes részeket kihagyják, vagy nem nézhetnek filmet, nem hallanak ijesztő történetet.

Még ha az előbbiek megvalósítása lehetséges is lenne, a gyerekek életében megjelennek negatív szereplők.

Miért ne jelenne, hiszen az életben is nagyon sok negatív dolog létezik, érzünk félelmet, dühöt, kétségbeesést.

A lények ilyen tényezőket tudnak megeleveníteni szimbolikus formában. Például nehéz időszakot él át, mert várható egy kistestvér, aki “elbitorolja trónját”, és máris megjelenik egy sárkány, aki harcol a királyfival.

Óvodás korban jellemzően felmerülnek félelmek, amik tulajdonképpen a fejlődését jelzik, kezd reálisabban látni (“a nagy világban milyen kicsit vagyok”).

No ilyenkor jönnek az “átmeneti tárgyak”, azaz a fent már említett kedvencek, amiket alváskor, ismeretlen helyen, vagy csak úgy, szeretnek maguknál hordani a gyerekek.

Mit is jelképez az átmeneti tárgy?

Abban az időszakban jelenik meg, amikor a csecsemő kezd leválni édesanyjáról, kezdi észlelni, hogy ő is autonóm lény, és néha nélkülöznie kell édesanyját, gondozóját.

Szóval

 a nyolchónapos szorongás megjelenésekor, mikor a gyerek egyedül hagyásától való félelmében szinte mindig anyjával, gondozójával akarna lenni, jól jöhet egy ilyen átmeneti tárgy.

Úgy működik számára, mintha az a maci (vagy bármi egyéb) átvenné az anya “lelkét”, helyettesíteni tudná.

Freud szavaival élve “áthelyezi a libidóját” a tárgyra, mintha onnan kapna ideiglenes megnyugtatást. Látják, ezért ilyen fontos a babáknak, kisgyerekeknek, nagyobb gyerekeknek ez a tárgy.

Mikor egyedül vannak, arra emlékezteti őket, hogy nincsenek egyedül, van szülőjük, szüleik, aki(k) megvédik, vigyáznak rá. Hasonló szerepe van a cuminak, ujjszopásnak is.

Mindegyik segíti a nyugalmukat, oldja a szorongásukat.

Nem túl praktikus ettől a biztonságérzettől megfosztani őket.

Az eddig írtak során egyre tisztázódik, hogy mit is jelent a gyerekeknek a “macihős”, és miért is fogott meg ennyire a bejegyzést indító kép.

Egyszerre mutatja meg a gyerekek félelemeit, “sárkányait”, és a biztonságot nyújtó macit, “átmeneti tárgyat”, amely megvédi a feszültségtől, félelemtől az éjszaka folyamán.

Figyeljék meg, hogy gyermekeiknek mi ad nyugalmat, mi segít nekik a szorongató helyzetben.

Tegyék Önök is egyszerűbbé számukra a félelmetes éjszakát és az átláthatatlan nappalt azzal, hogy mikor nincsenek velük, mellettük lehessen ez a kedvenc tárgy.