Teddy macik

Nagy üzlet a Teddy macik világa. Az első Teddy maci Múzeumot 1984-ben alapították Angliában, Petersfieldben, majd 1990-ben a floridai Naplesben is nyílt egy. Hogyhogy nem, mindkettő bezárt, a macikat pedig elárverezték – busás összeg volt a bevétel. (Manapság egyébként számos más múzeumban láthatunk nagy gyűjteményeket.)

A plüssmackó angol nevét nem másról, mint Theodore Rooseveltről kapta. Az amerikai elnök egy vadásza során nem volt hajlandó lelőni egy fához kötött medvebocsot, pedig direkt neki készítették oda.

Az első macit Európában 1902-ben Margarete Steiff készítette, neki az 55PB nevet adta neki: ez azt jelentette, hogy 55 centis, plüss és mozgatható (semmi köze a probán-bután gázpalackhoz). Steiff egyébként tolószékben élt egy gyermekbetegség miatt: milyen jó, hogy nem hagyta el magát és kihasználta kézügyességét. Egy év múlva már 3000 PB55 fogy el Amerikában.

1902-ben született meg Roosevelt fenti történetével kapcsolatban egy karikatúra a Washington Postban – ez indította el az amerikai szálat. Erről a rajzról mintázta egy orosz bevándorló saját maciját. Morris Michtomnak nevezték a tervezőt, és egy édességbolt kirakatába szánta a figurát díszítésként. Mindenki elájult a maci cukiságától, ezért Michtom megalapította a macik gyártására szakosodott vállalatát New Yorkban: 1903. február 15-én be is mutatják a mintapéldányt. Michtom egyébként személyesen kért engedélyt az elnöktől a névhasználathoz.

Rá egy évre Steiff aratott nagy sikert a lipcsei világkiállításon, igaz, egy amerikai férfi vette meg az összes kiállított mackót. Ezután Amerikában kitört a teddy-őrület, Seymour Eaton például Roosevelt mackójáról írt mesekönyvet, később dalok is születtek Teddy Bear-ről. A macigyárak beindultak az USA-ban és Angliában is.

A The J. K. Farnell & Co. angol gyárnak köszönhetjük Micimackó megszületését: Alan Alexander Milne fia, Christopher Robin ugyanis egy Farnell gyártmányú macival játszadozott – ez ihlette meg az írót 1926-ban.

Michtom az elején elkövette azt a hibát, hogy nem védette le a macit és a nevet sem, természetes, hogy minden gyár a sajátját tekintette az „igazinak”. Steiff ügyesebb volt, kitalált egy névjegyet: egy kerekeken guruló elefánt lett a gyár szimbóluma – a mai napig is ez az.

Kialakult hát a Michtom-Farnell-Steiff triumvirátus/tengely a macigyártásban.

A világon a felnőttek 40%-ának élete végéig megvan a gyerekkori játékmackója. Egy teddy maci túlélte a Titanic katasztrófáját, gazdája Gaspare Gatti sajnos nem. Emlékezzünk meg a legkisebb Teddy maciról: az egy 8,5 mm magas macika, amelyet a halifaxi (Anglia) Lynn Lumb készített.

Dalok, magazinok, kitüntetések születnek a macik jóvoltából, rengeteg embernek lett kabalája a játék. Egy idő után megjelennek a különböző típusok (bólogató, fekete stb.) is.

1985-ben a Christie’s londoni aukciós ház megrendezi az első játék mackó árverést, négy év múlva már fesztivált is tartanak Londonban. Egy 1926-os gyártású Steiff játékmackó 86 000 amerikai dollárért kelt el a Sotheby aukciós ház árverésén.