Karácsonyi maci mese

Egy macifiú állt a barlang bejáratánál.

Már nagyon készült a téli alvásra, de az idén úgy gondolta megvárja a karácsonyt.

Még eddig soha nem maradt fent.

Olvasott egy könyvet, amiben azt írták, hogy a karácsony a szeretet ünnepe.

Tegnap reggel ugyanígy itt állt, és valami csoda történt vele.

Teljesen masszív szürke felhők borították az eget.

Egyetlen pici lyuk volt a felhőkön, mintha ki akarna onnan kukucskálni valaki, és ekkor úgy érezte, ha most kívánna valamit, teljesülne.

Elkezdte merően nézni azt a kis lyukat, és közben eszméletlenül akarta, hogy a karácsony estéje gyönyörű legyen, mert most fennmaradt.

És amikor magában elmondta a kívánságot az a kis lyuk veszett gyorsasággal elkezdett tágulni, az immáron nagy területen lévő lyuk körül aranyban csillogtak a felhők.

Nagyot sóhajtott örömén, és abban a pillanatban, hasonló gyorsasággal össze is záródtak a felhők, de még egy picike rés se volt.

Már akkor érezte, hogy valami boldogságvárás érzése járja át.

Eljött a karácsony, de nem történt semmi. Igen csalódottnak érezte magát.

Reggel esett a hó, és fehér lepel borította a tájat.

Nem értette, mitől lenne ez a szeretet ünnepe, és mi a boldogság.

A könyvben az is volt, hogy kap ajándékot. Már késő délután volt, és semmi.

Bement a barlangba és megágyazott magának.

Még egyszer kiállt a barlang bejáratához, és látta hogy a nem messzi lévő barlangnál ott áll egy másik medve és az eget figyeli. Odament hozzá..

- Szia!

Te miért nem alszol? ? kérdezte.

- Én minden évben megvárom a karácsonyt. És te?

- Én az idén először maradtam fent. Láttad tegnap a felhőjátékot?

- Láttam, és gyönyörű volt.

Te csináltad?

- Éééééén??? ? nézett csodálkozva a mackólányra. ?

Én nem.

- Érdekes, eddig ilyen még egyik évben sem volt.

Miért maradtál most fent, ha eddig sose?

- Mert olvastam, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, és hogy kapunk ajándékot.

- Ez így is van.- bólogatott a lány.

- De hiszen nem történt semmi, nem kaptam ajándékot. ? mondta méltatlankodva.

- No nem!

Biztosan kell kapjál ajándékot!

Az is ajándék, ha beköszön a Nap az ablakodon, és azt mondja:

- Szépséges délutánt, kedves Maci!

- Neked is Nap!

Hol jársz itt, ahol csizmaszárig ér a hideg? ? kérdezed, mert a legtermészetesebb, hogy a Nap leáll délután cseverészni.

- Hát én biza megnéztem, hová kellene letennem ezt a virgonc napsugárgyereket.

- És miért tennéd le ide a barlangomba??

- Mert ajándékba küldték.

Én csak kipostázom.

- Nekem ajándék???

Ez teljesen biztos?

- Persze.

Nekem az áll itt, hogy Tündérkertből egy boszimaci küldi.

Tehát ide tegyed a szignót, és már itt sem vagyok.

- Rendben.

- Boldog napsugaras karácsonyt!

- Neked is Nap.

- De még vannak ötleteim, hogy mi minden olyan ajándékot kaphatsz, amire nem is számítasz, lehet nem is vetted volna észre, ha most nem hívom fel rá a figyelmedet.

- Jó majd odafigyelek.

Jó karácsonyvárást!

- Neked is.

Maci haza ballagott, lefeküdt, és ekkor arra gondolt, hogy végül is milyen kedves volt vele az a lány ott a szomszéd barlangban, és milyen szépen csillogott a szeme, ahogy a Napról mesélt.

Most, hogy felidézte a jelenetet, valami kedvesen mosolygós érzés járta át.

És tudta, mégis csak kapott ajándékot.

Azt a csillogást ott azokban a barna szemekben.

És boldogan, mély álomba zuhant

 Kellemes ünnepet MINDENKINEK!

Forrás:facebook